Bálint László az összeállítást, Hosnyánszki Tamás a fotókat készítette.
Eurázsiai kialakulású faj, a közönséges (avagy rezgő) nyár (Populus tremula) és a fehér nyár (Populus alba) természetes hibridje. Hazánkban elsősorban az alföldön jellemző. Csak gyökérsarjról szaporodik jól. A zombai kastélyparkban található látványosan azonos magasságú és vastagságú 11 db szürke nyárfa néhány száz évvel ezelőtt, egyidőben telepített példány lehet.
Észak-Amerikában őshonos fafaj, hazánkban nem jellemző, inkább díszfaként telepített fiatalabb példányokkal találkozhatunk. Tipikusan 30-40 méter magasra nő de kedvező feltételek mellett elérheti az 50 méteres magasságot is. A zombai általános iskola udvarán található példány a maga 626 cm-es törzskerületével valószínűleg az ország legöregebb és legméretesebb fekete diófája (kora kb. 300-350 évre tehető). Védelme fontos, mivel a faj elsősorban értékes faanyaga miatt keresett. Szép színe és rajzolata miatt fája a bútoriparban kedvelt, elsősorban furnérozásra használják.
Szintén hibrid fafaj, az Észak-Amerikában őshonos nyugati platán (Platanus occidentialis) és az Európában és Ázsiában őshonos keleti platán (Platanus orientalis) hibridje. Kérge jellegzetesen, nagy foltokban leválik. Európa szerte kedvelt díszfa, elsősorban utak mentén, parkokban, fasorokban megtalálható faj. Rendkívül hosszú ideig élhet.
Zombán több helyen előfordul, két jelentősebb a kastélyparkban a tó partján és az Ady Endre utca északi vége melletti erdő szélében található. A legöregebb viszont kétségkívül a varrodával szemben található alacsonyan elágazó példány, ennek védelme különös jelentőségű, mivel egy családi ház udvarán található.
A kocsánytalan tölggyel (Quercus petrea) váltakozva Európa uralkodó tölgyfaja. Hazánkban őshonos, erdeink nagy részében állományalkotó. Levele jellegzetesen karéjos, makkjai kb. 5 cm hosszú kocsányon lógnak.
A legnagyobb zombai példány az evangélikus templom mellett található, ennek törzskerülete
457 cm. Védelme fontos, mivel a fa rendkívül szorosan körbe lett építve.
Rendkívül ősi fafaj, a földtörténeti őskorban (mintegy 270 millió éve) alakulhatott ki, a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Közeli rokonai nincsenek, ún. élő kövületnek számít. Az egyik leghosszabb ideig élő faj, több mint 1000 évet is megélhet. Európában a 18. századig csak kövületekből ismerték, ekkortájt telepítették be Kínából az első egyedeket. Kétlaki fa, a porzós és termős virágok külön egyeden vannak. A faj nemzetközi státusza szerint jelenleg is végveszélyben van, mivel a termős egyedeket kellemetlen szagú termésük miatt kivágják.
A zombai kastélypark közepén található, kissé csonka lombkoronájú egyed hazánk legöregebb
példányainak egyike, kora 150 évre tehető. A borostyán az évek alatt nagymértékben benőtte, a fa védelme szempontjából fontos lenne ennek az eltávolítása.
A kastélyparkban ezeken kívül több kevésbé idős fafaj is képviselteti magát, például korai juhar (Acer platanoides), mezei juhar (Acer campestre), zöld juhar (Acer negundo), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), fehér fűz (Salix alba), európai vörösfenyő (Larix europaea) és fehér akác (Robinia pseudoacacia) példányokkal találkozhatunk.
Érdekességek más forrásból
Ginkgo (Ginkgo) |
||||||||||||||
|
||||||||||||||
Juglans (dió) |
||||||||||||||
|
||||||||||||||
Platanus (Platán) |
||||||||||||||
|
||||||||||||||
Forrás:http://www.dendromania.hu/ |