Történet

Zomba már az ókorban is lakott volt. A Római Birodalom idejéből maradt ránk az a bronzszobor, amely a zombai Szárnyas Géniusz néven ismert és a Néprajzi Múzeumban található. A római időben Zombának római kolóniának kellett lennie, a mellette fekvő Ódány helységgel együtt, "saját szememmel láttam a mai temetőben előkerült hamvvedret" írja Maronics Mihály plébános az 1770-es években.

Néhány éve a régészek egy avarkorból származó település nyomaira bukkantak a község határában. Valószínűleg a honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, ugyanis a környék településeinek nevei Árpád törzsét idézik.A településre vonatkozó első írásos emlékek szerint Szent István 1015-ben a pécsváradi apátságnak 41 helységet adományozott, ezek közül a harmadiknak szerepel Zumba(Zomba régi neve).

A korai középkorra vonatkozóan a településre vonatkozó írásos emlékek nincsenek, de valószínűleg lakott hely volt, ugyanis a szomszédos Ódány már templomos helységként szerepel a pápai tized összeírásban.

A török megszállás elnéptelenítette a vidéket. A török defterek szerint az 1580-as években Zombának 11 adózója van. 1603-ban azonban a törökök Simontornya környékén telelnek, melynek következtében Tolna megye helységeinek nagy része, köztük Zomba és környéke, elpusztul.

Ezután 1704-ig rácok lakják a vidéket. A török kiűzése után a település a császári kincstár birtokába került. A kincstártól Zombát és további 5 települést Dőry László a magyar királyi kancellária Bécsben működő hírvivője kapta adományba 40.000 váltóforint megfizetése ellenében.

Az 1728-as összeírás szerint 1725-ben települt újra Zomba. A kutatások szerint a Felsőrábaközből és Győr megyéből érkeztek lakosai. Ezekben az évtizedekben Dőry László a szinte lakatlan vidék betelepítésére német telepeseket is hozatott, úgy 1741-ben a községet 69 család lakja, közötte 15 német család. 1732-ben Dőry László özvegye, második házasságában Andor Józsefné(innen ered az Andor-puszta elnevezés) szerződést köt a jobbágyokkal az akkori hűbérszolgáltatások teljesítése tárgyban. Átengedi a jobbágyoknak az egész zombai határt, megállapítást nyert a jobbágyok és zsellérek szolgáltatásainak mértéke, a szabad költözködés feltételei.

Az első telepesek között nagy számban voltak evangélikusok, akiknek már 1728-ban saját imaházuk volt, és a sárszentlőrinci lelkész tartott számukra istentiszteletet.

Az ellenreformáció folyamányaként a katolikus földesúr Dőry Ádám elvette imaházukat, megtiltotta a szentbeszédek tartását, valamint a hétköznapi könyörgéseket. A hűbérszolgáltatások terén is előnyben részesítette a katolikusokat.

Az elégedetlen zombaiak - 1744. április 20-a táján - 29 család megtudva, hogy báró Harruckern J. György Békés megyei földbirtokos terjedelmes és lakatlan birtokaira jobbágyokat keres tudós és jámbor Dénes Sándor iskolamester vezetésével vándorútra indult, bérbe vették az orosházai pusztát és felépítették Orosházát. Orosházán még ma is megvan a harang, amit az odaköltözött zombaiak magukkal vittek.

A Zombán maradt magyar &edomacute;s németajkú lakosság szorgalmas munkával egyre jobb anyagi körülmények közé került, a termékeny lösztalajon virágzó mezőgazdasági kultúrát teremtettek, a Szekszárd vidéki szőlőkultúrának és élenjáró művelői voltak.

A XIX. században a község Tolna Vármegye jelentős települései közé tartozik, melynek eredményeként 1861-ben a megye 13-ik településeként megkapta a gyógyszertár fenntartásának jogosítványát.

K A község első gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás gyógyszerész. Emlékét a helyi gyógyszertárban emléktábla őrzi.

A XX. század első felében Zomba közigazgatásilag a Bonyhádi járás elsősorban mezőgazdasági jellegű települése. A jó természeti adottságoknak köszönhetően a község gazdái élenjárnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Állatvásárai jelentősek, önálló téglagyára, malma, sajtgyára működik. Földművelő gazdái a megyében először használnak gazdálkodásukhoz műtrágyát.

A II. világháborút közvetlenül megelőzően a községben 229 magyar és 238 németajkú család lakott összesen 2040 fő.A háborút követően a német lakosság közül 172 család kitelepítésre került, helyébe székelyek (158 család 586 fővel) és felvidékiek (44 család 138 fővel) települtek be. A községben 66 német család (162 fő) maradt.

Jelenleg a községnek 1960 lakosa van, ősmagyar, székely, felvidéki és német népcsoportok lakják - teljes megbékélésben.

ZOMBA
Területe: 5729 ha | Lakossága: 1960 fő
GPS koordináták : 46.41062, 18.56528 | EOV koordináták : 612925, 118577

Polgármesteri Hivatal | 7173 Zomba, Fő tér 1. Polgármester: Szűcs Sándor
Telefonszám | +36 74/433-022 // Faxszám | +36 74/433-022 |
Honlap: http://www.zomba.hu

Kultúrális látnivalók: (tájház, múzeum, kiállítás, gyűjtemény, egyéb)

Római Katolikus Templom: Zomba, Alkotmány u. 3 ., Tel.: 74/433-149

A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom 1765-ben épült. 1923-ban átalakították, de szép barokk jegyeit megőrizte. Berendezése a templommal egykorú, szintén barokk. Oltárképeit a kor egyik kiváló osztrák mestere, a kapucinus Johann Baumgartner készítette. A főoltárkép Szent István korona-felajánlását ábrázolja. A két mellékoltárkép Levétel a keresztről és Szent József halála. A közvetlenül a templom mögött fekvőtemetőben álló kápolna Dőry Ádámnak és unokájának kriptája.

Rozsnyai-patika: Zomba, Főtér 3., Tel.: 74/433-118

A Rozsnyay-patikában még az alapító régi szép bútorzata látható mely múzeumi védelem  alatt áll. A bútorzat több mind 100 éves. Rozsnyay

Mátyás 1861-ben került Zombára, itt találta fel a lázcsillapító ′′Kinal czukorkát′′.

Evangélikus templom: Zomba Rákóczi u. Tel.: 06-74-510-753

A templomot 1992-94 között építették az 1948-ban visszatelepült felvidéki evangélikus magyarok, akiknek 1728-ban már volt saját imaházuk. Az orgonáját 2005 novemberében kapta.

Kézművesek, iparművészek (elérhetőség, munkásság)

Faragó Istvánné népi kismesterségek szakoktatója (gyékény, szalma, csuhé): 7173 Zomba, Kossuth u. 92. | +36 74/433-105 (munkahely - Zomba Óvoda), +36 74/679 -924 (lakás), +36 30/450-0461, teca62@freemail.hu

Népi játszóházi foglalkoztató végzettségének következtében gyerekeknek kézműves foglalkozásokat tart, főleg ünnepek alkalmával. Bencsik Márta és Hodoroga Péter (szakoktató és népi iparművész) voltak a mesterei, tőlük tanulta a tárgyak készítését. Kétszer járt Erdélyben alkotótáborban, az eredeti mintákat, fonatokat lehetett itt megtanulni. A PTE-IFK-n szerzett oktatói végzettséget. Jelenleg szabadidejében és nyári időszakban foglalkozik a kézművességgel. Kétszer volt már kiállatása (Zombán és Orosházán). Előre egyeztetett időpontban gyerekeknek kézműves foglalkozásokat tart.

Szálláshely (cím, kapcsolattartó, elérhetőség)

Margaréta Panzió: 7173 Zomba, Rákóczi u. 57.

https://www.margaretapanzio.hu/
74/433-387,  Email: info@margareta.hu

Non-profit szervezetek (elnök, cím, telefonszám)

Községi Sportegyesület Zomba
Elnök: Domokos Béla
7173 Zomba Fő Tér 1.
+36 30/9361568

Zombai Lovasklub Egyesület
Elnök : Hirnikl György
7173 Zomba, Dőry Ádám u. 50.
+36 30/310-5274 | +36 30/310-5274

Zombai Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Elnök: Pálfi Ferenc
7173 Zomba, Fő Tér 1.
+36 30/566-8193 

Zombai Hagyományőrző Egyesület 
Elnök: Misóczki Anikó
7173 Zomba, Fő Tér 2.|
+36 70/940-7009

Zombai Polgárőr Egyesület 
Elnök: Pákolitz Sándor
7173 Zomba, Fő Tér 1.
+36 30/937-2730

Zombai Székelyek Egyesülete
Elnök: Stocker Antalné
7173 Zomba, Fő Tér 1.
+36 30/584-8692

Zombai Romákért Egyesület 
Elnök: Szancsik Mária
7173 Zomba, Fő Tér 1.
+36 30/376-8554

Zombai Gyermekekért Alapítvány
Kapcsolattartó: Fábián József
7173 Zomba, Fő Tér 1.
+36 20/402-7731